Elrontott mellplasztika utáni helyreállító műtétek
Esztétikai eredményt kijavító korrekciós plasztikai műtétek
Az emlő esztétikai célú plasztikai műtétei precíz tervezést és gondos kivitelezést igényelnek. Ha ez nem történik meg, és az eredmény nem találkozik a páciens elvárásaival, akkor lehetőség van az esztétikai hibák kijavítására. A nem megfelelően tervezett vagy kivitelezett műtétek egyik gyakori következménye az úgynevezett „double bubble” formájú mell. Ilyenkor az implantátum kizárólag a mellizom alatti helyzetben van. Ez az jelenti, hogy az implantátum beültetése előtt nem került szétválasztásra az izomszövet és az emlő mirigyállománya, és az implantátumot nem dual plane helyzetben ültették be (lásd a Korrekciós mellnagyobbítás című összeállításunkban). Emiatt a mirigyállomány egy többlet domborulatként jelenik meg a mellen, innen a „double bubble” elnevezés. Ez főleg azoknál a hölgyeknél okozhat problémát, akinél az implantátum beültetésével egyidőben nem történt meg a mirigyállomány újrafeszesítése, megformázása.
A másik klasszikus hiba – amikor a fenti probléma már lógó mell esetében lép fel – az úgynevezett „waterfall effektus”. Ilyenkor a mirigyállomány már meg is csúszik az implantátumot fedő izomzat felett, és gyakorlatilag egy megnagyobbított, de továbbra is lógó emlő jön létre. Mindkét hiba kijavítása nagy jártasságot igényel, de egyedileg megtervezett korrekciós eljárásokkal megoldható.
A kizárólag izom alatti implantátum-pozíció azért sem jó megoldás, mert minden egyes mellkasi izomfeszülésnél – akár egy karmozdulatnál – az implantátum összegyűrődhet, torzulhat, és elmozdulhat felfelé. Ez a rejtett hibának (hidden effect) nevezett állapot a préselő izommunkánál lép fel, és esztétikailag rendkívül zavaró hatást kelt.
A korrekciós műtét után a melleknek nem csak alapállapotban kell szépnek lenniük, hanem bizonyos izommozgásoknál is meg kell őriznie a természeteshez hasonló alakot.
Dr. Debreczeni Béla azon kevés hazai plasztikai sebészek egyike, akik a fenti hibák elkerülése érdekében az izomzat egy részét biomechanikai okból eredési helyéről leválasztja, és az implantátumot dual plane helyzetbe beültetve végi a korrekciós műtéteket. Ez újabb, szebb esztétikai eredményt adó módszer. Az implantátum behelyezéséhez az izomzatot és a mirigyállományt szétválasztják, és az implantátum felső része a mellizom, alsó része pedig a mirigyállomány alá kerül. A mell formája szebb, esése természetesebb lesz, és a mellizomzat összehúzódásával járó mozgásokkor sem ugrik össze az implantátum. A dual plane technika az izom alattiság tartósságát és a mirigy alattiság szépségét ötvözi.
Gyakori hiba még, amikor a műtéti metszések hege felkúszik az emlőre. Ennek oka, hogy a mell úgynevezett áthajlási redőjét nem az implantátum méretének megfelelően alakítják ki.
Előfordulhat az is, hogy a műtét alatti nem megfelelő vérzéscsillapítás, vagy a páciensben a műtét előtt lévő, nem kiszűrt gócok okozta fertőzések torzulásokat eredményeznek az emlőn. Ilyenkor akár az implantátum eltávolítására is sor kerülhet.
A torzulással és szövethiánnyal járó elrontott eseteket követő helyreállító műtétek az onkológiai műtétek utáni korrekciós eljárásokhoz hasonlóan történnek. Ez olyan szakembereket igényel, akik a helyreállítási technikák mellett tapasztaltak az esztétikai célú beavatkozásokban is.
A helyreállító műtét alapos tervezéssel kezdődik. Az új implantátum beültetése előtt helyre kell hozni az emlő alakját, akár saját szövetek átültetésével. Sok esetben már a szövetpótló műtét során behelyeznek egy ideiglenes implantátumot is, amely a szövetek tágítására szolgál (úgynevezett expander). A tágítás célja, hogy a később beültetendő végleges implantátum számára megfelelő méretű és formájú üreget alakítsa ki.
Egyre gyakrabban alkalmaznak olyan korszerű anyagokat, úgynevezett irhapótló mátrixokat, amelyek emberi vagy állati (sertés) eredetű, sejtmentesített irharétegek (bőr alatti kötőszövet, amelynek gyakorlatilag csak a kötőszöveti váza maradt egy). Ezekkel a hálószerű anyagokkal fedik be a beültetett implantátumot, amely fölött ezáltal nem vékonyodik el a bőr. Egyes esetekben ez a mátrix a saját szövetek felhasználását is kiválthatja.
A második műtét során kiveszik az expandert, és behelyezik a végleges implantátumot. A harmadik műtét során végzik el az esetleg szükséges korrekciókat, továbbá ekkor lehet alkalmazni a saját zsírszövettel való feltöltést.
A műtét utáni kontroll meghatározott rend szerint történik. Az első műtétet követően heti rendszerességgel találkozik az orvos és a páciens. Az implantátum beültetésének expanderes előkészítése (a fent részletezett tágítás) 4-5 hétig is eltarthat. A második műtét, az implantátum beültetése utáni első három hétben hetente kontrollálja az orvos a pácienst. A kontroll fő célja ekkor a hegek vizsgálata, illetve annak követése, hogy az implantátum körül nem alakul-e ki kötőszövetes tok, ami összenyomhatja az implantátumot. Újabb három hét múlva – tehát 6 héttel a második műtét után – méri fel az orvos az emlő külső megjelenését. A páciens ekkor kap tanácsokat az elért eredmény további javítását célzó eszközökre, módszerekre (például masszírozás) is.
A műtét után a mell végleges formája átlagosan három hónap múlva kialakul, a hegesedés azonban egy évig is eltarthat, így erre kell leginkább odafigyelni. A hegek gondos ápolást igényelnek. Ennek módját is tartalmazza a részletes tájékoztató anyag, amelyet a páciensek a műtét után megkapnak orvosuktól (a tájékoztató itt olvasható»).
Dr. Debreczeni Béla a helyreállító műtétek egyik hazai specialistája, aki emellett igazságügyi orvosszakértőként is dolgozik, más hasonló esetekkel kapcsolatos kártérítési peres vagy peren kívüli eljárásokban, minden esetben szakértői intézetekkel együttműködve. Ezt a tevékenységet a plasztikai sebészeti szakma minőségügyi kontrolljának érdekében vállalta fel.