Részleges emlőeltávolítás utáni emlőhelyreállító műtét
Ma már kiemelt cél, hogy az emlő megtartásával érjük el az onkológiai szempontból biztonságos eredményt, utólag kisebb műtéttel az emlők szimmetriája helyreállítható.
Az emlődaganat sebészi kezelése során arra törekednek az orvosok, hogy amennyiben lehetséges, az emlő megtartásával, lehető legkisebb részének eltávolításával érjék el az onkológiai szempontból biztonságosnak tartott eredményt. Az, hogy részleges vagy teljes emlőeltávolítás történik, a daganat méretétől, a daganat szöveti jellemzőitől és az emlő méretétől függ.
Emlőmegtartó műtét tervezése esetén a beavatkozás esztétikai eredményét is figyelembe kell venni. A műtéti típus megválasztása minden esetben a beteg véleményének figyelembevételével történik (forrás: III. Emlőrák Konszenzus Konferencia – Az emlőrák korszerű sebészi kezelése)
A részleges emlőeltávolítást ma már többször alkalmazzák az orvosok, mint az emlő teljes eltávolítását. Ennek fő oka, hogy a daganatot egyre többször fedezik fel időben, amikor még viszonylag kis méretű. Egyre több nő vesz részt ugyanis a népegészségügyi szűrésben, és egyre érzékenyebbek az emlődaganat kimutatására szolgáló műszeres vizsgálatok.
Emlőtumor kimetszés ívelt metszésből mirigymodellálással, expander beültetéssel
Az emlőhelyreállítás szempontjából az ideális megoldás az, ha a daganatmentesítést és a helyreállítást egy menetben, azaz egyszerre lehet elvégezni. Ha az onkológiai eredmények ezt megengedik, akkor erre kell törekedni. Ma már vannak olyan úgynevezett onkoplasztikai módszerek, amelyek hasonlóak az esztétikai célú beavatkozásokhoz, ezen belül is az emlő kisebbítését célzó (redukciós) műtétekhez. Ez azt jelenti, hogy már a daganat eltávolítása során úgy alakítják az emlőt, mint egy esztétikai beavatkozásánál, és az emlő megmaradt részéből azonnal megformáznak egy kisebb emlőt.
Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor általában sokkal jobb eredményt érnek el, mintha később, vagyis jóval a daganateltávolító műtét után végeznék el a helyreállítást. Ennek fő oka, hogy a részleges emlőeltávolítás után a páciensek mindig kapnak sugárkezelést (ezzel akarják biztosítani, hogy az emlő megmaradt szöveteiben is biztosan elpusztuljanak az esetleg még ott lévő tumorsejtek). A sugárkezelés azonban megviseli a megmaradt emlő szöveteit: romlik a vérkeringésük, a rugalmasságuk, így egy későbbi helyreállító műtét sokkal nehezebb helyzetből indul.
Ha tehát az onkológiai team – amelynek tagja az onkológus, a patológus, a radiológus, a sebész és a plasztikai sebész – megengedi, akkor a daganatmentesítést és a helyreállítást lehetőleg egy menetben, azaz egyszerre kell elvégezni. A második műtét az ellenoldali emlő korrekciós plasztikája lehet.
Ha a daganateltávolítás és az emlő helyreállítása nem lehetséges egyszerre, akkor a helyreállítást további, későbbi műtétekkel lehet elvégezni. Ezekre általában legkorábban egy évvel a daganat eltávolítása után kerülhet sor, ha az onkológiai team a pácienst daganatmentesnek minősítette.
A plasztikai sebészek szerint ez a legnehezebb rekonstrukciós feladat, ugyanis nem kis gyakorlatra és esztétikai érzékre van szükség ahhoz, hogy a mell hiányzó részét az ideális méretben és alakban pótolni lehessen, a mell megfelelő kontúrját kialakítva. Mindez olyan szakembereket igényel, akik a helyreállítási technikák mellett tapasztaltak az esztétikai célú beavatkozásokban is.
A halasztott rekonstrukció alapos tervezéssel kezdődik. Megállapítják, hogy mekkora térfogathiány, és szükséges-e implantátum, vagy kizárólag saját szövetekkel is meg lehet oldani a helyreállítást.
A rekonstrukciós folyamat több műtéttel történik. Az első a szövetpótló műtét. Ilyenkor a páciens hátából vagy a hasából kimetszett lebenyeket használnak az emlő helyreállításához. Ha a daganateltávolító műtét során viszonylag kis részt távolítottak el az emlőből, akkor önmagában a szövetpótló műtét is elegendő lehet a rekonstrukcióhoz.
Ha nagyobb térfogathiány miatt implantátum beültetését tervezik, az első lépésben akkor is egy szövetpótló műtét következik. Az implantátum azonnali beültetése ugyanis általában nem lehetséges, mert az egy torz alakú emlőt eredményezne. Az implantátum előtt kell helyrehozni az emlő alakját, saját szövetek átültetésével. Sok esetben már a szövetpótló műtét során behelyeznek egy ideiglenes implantátumot is, amely a szövetek tágítására szolgál (úgynevezett expander). A tágítás célja, hogy a később beültetendő végleges implantátum számára megfelelő méretű és formájú üreget alakítsa ki.
Egyre gyakrabban alkalmaznak olyan korszerű anyagokat, úgynevezett irhapótló mátrixokat, amelyek emberi vagy állati (sertés) eredetű, sejtmentesített irharétegek (bőr alatti kötőszövet, amelynek gyakorlatilag csak a kötőszöveti váza maradt egy). Ezekkel a hálószerű anyagokkal fedik be a beültetett implantátumot, amely fölött ezáltal nem vékonyodik el a bőr. Egyes esetekben ez a mátrix a saját szövetek felhasználását is kiválthatja.
A második műtét során kiveszik az expandert, és behelyezik a végleges implantátumot. Ekkor már – igény esetén – az ellenoldali emlőbe is elhelyezhetnek implantátumot. Ebben az esetben a műtét során egy speciális mérőeszközzel hangolják össze a két emlő térfogatát és formáját.
A harmadik műtét során végzik el az esetleg szükséges korrekciókat, továbbá ekkor lehet alkalmazni a saját zsírszövettel való feltöltést, és ekkor lehet felépíteni a mellbimbót is (ha az a részleges emlőeltávolítás során nem maradt meg).
A műtét utáni kontroll meghatározott rend szerint történik. Az első műtétet követően heti rendszerességgel találkozik az orvos és a páciens. Az implantátum beültetésének expanderes előkészítése (a fent részletezett tágítás) 4-5 hétig is eltarthat. A második műtét, az implantátum beültetése utáni első három hétben hetente kontrollálja az orvos a pácienst. A kontroll fő célja ekkor a hegek vizsgálata, illetve annak követése, hogy az implantátum körül nem alakul-e ki kötőszövetes tok, ami összenyomhatja az implantátumot. Újabb három hét múlva – tehát 6 héttel a második műtét után – méri fel az orvos az emlő külső megjelenését. A páciens ekkor kap tanácsokat az elért eredmény további javítását célzó eszközökre, módszerekre (például masszírozás) is.
A műtét után a mell végleges formája átlagosan három hónap múlva kialakul, a hegesedés azonban egy évig is eltarthat, így erre kell leginkább odafigyelni. A hegek gondos ápolást igényelnek. Ennek módját is tartalmazza a részletes tájékoztató anyag, amelyet a páciensek a műtét után megkapnak orvosuktól (a tájékoztató itt olvasható»).
A helyreállító műtétek, illetve a beültetett implantátumok nem befolyásolják a későbbi onkológiai kontrollvizsgálatok eredményét (nem fednek el esetleg kiújuló daganatokat), és nem idézik elő daganatok kialakulását.