Egy kis bevezetővel kezdeném. Születésem óta fenn állt a betegségem, lymphangioma, azaz nyirokérdaganat. Még gyerek voltam, nem hinném, hogy bármit is felfogtam volna ebből az egészből, de hatással volt az egész életemre. Műtétek sorozatán estem át már kisgyermekként, és ez a betegség nagyon sok gyerekkori élménytől fosztott meg. Kórházról kórházra jártam, és több orvos is kezelt eddigi életem során, de aki az egyik legemberségesebb volt velem, nem más, mint a jelöltem: Dr. Debreczeni Béla Zoltán, plasztikai sebész.
2005-ben találkoztam a doktor úrral először, ekkor 11 éves voltam. Nem sok mindenre emlékszem, csak arra, hogy barátságosan fogadott. 9 éven át foglalkozott velem, és ez idő alatt egy kicsit betekintést nyertem, hogy valójában milyen kedves, emberséges, precíz és olyan, aki törődik a pácienseivel. Már maga a hivatása is tiszteletre méltó és a doktor úr elhivatottsága és kötelességtudata adott nekem motivációt ahhoz, hogy a későbbiekben én is ezt a hivatást válasszam. Sajnos a magyar egészségügyben nem mindenhol találkozom ilyen természetű orvossal. Megbecsülendő, mind emberileg, mind szakmailag. Lenyűgöző az orvostudomány iránt mutatott elkötelezettsége, és a legjobb, hogy szereti a munkáját, amit kiválóan végez.
9 éven át kezelt, és mindent megtett azért, hogy elérhessem a célom, ami természetesen a doktor úr célja is volt, hogy végre egészséges nővé váljak. Azért kellett plasztikai sebészhez is fordulnom, mert a betegség miatt az egyik mellem nem fejlődött ki. Éveken át kellett így élnem. Olyan érzés volt, mintha megfosztottak volna a nőiességemtől. Szerencsére a doktor úr az egyik legkiválóbb plasztikai sebész, így lehetővé tette, hogy ez az érzés elszálljon a betegségemmel együtt. 2014 májusában volt az utolsó műtétem, ez már csak korrekciós műtét volt, az orvosom tökéletességre törekedett, ebből is látszik, hogy milyen elhivatott. Minden egyes kontrollon érdeklődött, hogy hogyan érzem magam, kedves volt és megértő. Neki köszönhetően megszabadultam 30 kg súlyfeleslegtől és így sokkal jobban érzem magam a bőrömben. Tiszteletre méltó az ilyen orvos, aki ennyire emberi tud maradni sok év praktizálás után.
Ezúton szeretném kifejezni hálámat a doktor úrnak és kívánom neki, hogy segítsen minél több embernek, úgy, ahogyan nekem segített. Nem volt egyszerű megosztanom másokkal a velem történteket, de értelmet nyerne, ha a jelöltem Dr. Debreczeni Béla Zoltán nyerné meg az Astellas-közönségdíjat.
