Beszámoló egy kedves hölgypáciensem tollából, aki egy implantátum csere után kereste fel rendelőnket, és egy hegesedéssel, szövetvesztéssel, letapadásokkal érintett rontott mellplasztika kijavítását kérte.
„Mellnagyobbítás kapcsán kerestem fel Debreczeni doktort, amit előzőleg sajnos elrontott egy másik orvos. A jobb mellem meglehetősen rossz állapotú lett a szövetveszteség, hegesedések, letapadások, és a torzult mirigyállomány miatt.
Már a konzultáció alkalmával megbizonyosodtam arról, hogy jó helyen járok. Mivel korábban sajnos nem jó emberre esett a választásom, volt összehasonlítási alapom. Debreczeni doktor körültekintő, precíz, figyelmes, igazi profi benyomását keltette bennem, aki nem pénzorientált, hanem emberséges, és fontos neki a páciens elégedettsége. Sosem éreztem nála sürgetést, kapkodást, fejetlenséget, és azt, hogy futószalagon vagyok, mint a másik helyen. Látszott rajta, hogy a lehető legjobbat akarja kihozni, maximalista. Azért mertem belevágni az újabb műtétbe, mert éreztem, hogy az ő keze alatt nem lesz semmi baj.
Ha jól emlékszem, úgy találtam rá Debreczeni doktorra, hogy a Google keresőben kerestem rekonstrukciós plasztikai sebész kulcsszavakkal, miután mások (akik hasonlóan jártak, mint én az előző orvosommal) elmondása alapján szembesültem azzal a ténnyel, hogy a plasztikai sebészek többsége nem vállalná az elrontott plasztikai műtét kijavítását, sőt visszaküldene oda, ahol elrontottak.
Valójában a harmadik műtétem volt ez, az első még 2005-ben történt, ami teljesen zökkenőmentesen zajlott. Az első műtétet azért szerettem volna, mert kifejezetten alulfejlett mellem volt, még az „A” kosár is nagy volt rám. Nyilván nem ettől nő egy nő, de mégiscsak a nőiesség egyik jelképe, szimbóluma a mell. Nem akartam úgy leélni az életem, hogy nő létemre nincs mellem.
A tavalyi volt a második műtét, ami egy csere lett volna, az lett sajnos elrontva. Rendkívül megterhelő volt a második műtétet követő időszak. Számomra rengeteg fájdalommal, fizikális szenvedéssel járt, így engem ez a része viselt meg a legjobban. Lelkileg sem könnyű azonban, amikor az ember boldog, egészséges, és hibátlan csak éppen kicsi a melle, ami tökéletes alap egy szép munkához. Aztán szépülés helyett egy testi lelki roncs lesz. Hosszú ideig kellett úgy élnem, hogy az egyik oldalon nincs semmi, a másik oldalon pedig ott az implantátum. Ez idő alatt az életem része lett, hogy takargatom magam, bő pólókban járok, vagy szivaccsal teletömött sportmelltartóban. Egyelőre még azt hiszem nem teljesen fogom fel, hogy megint van a ruha alatt “valami”, ami nem egy szivacs darab, hanem az enyém, az én részem ?
Most a harmadik alkalommal, hála Debreczeni doktor szakértelmének és alaposságának, szépen zajlik minden, ahogy kell, az előzmények miatt a “rontott oldalon” kellemetlenebb érzéssel jár, de a bal oldalon szinte nem is érzem, hogy műtve vagyok. Maximális bizalom van bennem, ami a korábban velem történtek után – úgy gondolom – nagy szó. Éreztem hogy számíthatok Debreczeni doktorra, ha baj lett volna, akkor is tudta volna mit kell tennie, nem hagyott volna magamra. Hálás vagyok neki, a mai világban Ő egy nagy kincs az orvosok közt!”
A kép illusztráció
